Mogyoró 

Az európai mogyoró vagy közönséges mogyoró (Corylus avellana) a nyírfafélék (Betulaceae) családján belül a mogyoró (Corylus) nemzetségébe tartozó cserje. Megtalálható Európa nagy részén (a legkeletibb részek, tovább az Ibériai-félsziget déli és Skandinávia északi része kivételével), valamint Anatólia mediterrán partvidékén és onnan a Kaukázus tágabb környezetében egészen a Kaszpi-tengerig. Magyarországon is őshonos; főleg a hegyvidékeken és a dombságokon él. (Wikipedia)

Az európai mogyoró február elejétől szórja pollenjét egészen március végéig -április közepéig. Ha nagyon enyhe a tél, pollenjei az ország déli régiójában már január közepén megjelennek. 

Jelenleg 14 különböző allergén fehérjét különböztetünk meg. Ezek közül a legnagyobb jelentősége a Cor a 1 fehérjének van, mely PR-10, Bet v1 családba tartozik, ezáltal a nyírfa allergénnel jelentős keresztreaktivitást mutat.

Szénanátha, és a pollen-étel szindróma kialakulásában is szerepet játszik. 

Immunterápia jó hatású a kezelésben.

Nyírfa 

A nyír vagy nyírfa (Betula) a nyírfafélék (Betulaceae) családjának névadó nemzetsége. Lombhullató fák és cserjék tartoznak ide. Természetes elterjedésük az északi mérsékelt és hideg övben van.(Wikipedia)

Virágzása március elejétől május elejéig tartó időszakban tart. Elsősorban a szénanáthás és asztmás tünetek kiváltásában van szerepe.

A nyírfa egy ikonikus allergén. Hét fő allergénje közül a Bet v 1 a legfontosabb, melyről egy egész allergén családot neveztek el. Ez a Bet v 1 vagy PR-10 allergén család.

A Bet v 1 (PR-10) családba tartozó allergének nagyon gyakoriak a különböző gyümölcsökben ( alma, eper, cseresznye, barack) magvakban (mogyoró, földimogyoró) és fűszerekben ( zeller) stb. Jellemző. hogy ételallergénként bejutva ugyan ritkán okoz súlyos reakciót, de kellemetlen helyi tüneteket ( ajak zsibbadás, szájpad viszketés, enyhe nyelési nehézség, gombóc érzés) a pollen szezonban fogyasztva kiválthat. Ezt hívjuk orális allergia vagy étel-pollen szindrómának. Ez a legtöbb esetben önkorlátozó és anafilaxia nem alakul ki. Antihisztamin bevétele a tünetek kialakulásakor elegendő lehet. Javasolt a panaszt okozó ételek fogyasztásának az elkerülése a nyírfa pollen szórás időszakában.

Immunterápia rendelkezésünkre áll, és jó hatású.

Égerfa 

Az éger (Alnus) a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Mintegy 30, ritkán nagyméretű egylaki fa- és cserjefajt sorolnak ide.A fajok többsége az északi mérsékelt égövben él, de az Újvilágban egyes fajok az Andok vonalán dél felé egészen Argentínáig lehatoltak.

Európában főleg a kontinens északi részén fordul elő; az égeres láperdő Észak-Európában a folyóvölgyek, tóvidékek záró növénytársulása. A Kárpát-medencében két faja él: mézgás éger (Alnus glutinosa), hamvas éger (Alnus incana);( Wikipedia)

Pollen szórása a mogyoróéval indul és általában május elejéig tart.

Fő allergénje szintén a PR-10 család tagja, és Aln g 1 az elnevezése.

Önálló allergia ritkán lép fel vele szemben, általában a nyírfa és mogyoró allergiával együtt jelenik meg.

Füvek

Hazánkban a leggyakoribb allergiát okozó fű fajták a csillagpázsit (Cynodon dactylon), angolperje (Lolium perenne), bahia fű (Paspalum notatum), réti komócsin (Phleum pratense), közönséges nád (Phragmites australis).

Virágzásuk tavasz közepétől nyár végéig tart. Három fő nemzetségbe tartoznak, így keresztallergia gyakran alakul ki. Szerepük van a szénanátha és az asztma kialakulásában és súlyosbodásában.

Fő molekuláris allergénjeik a Cyn d 1, Lol p 1, Pas n, Phl p 1, Phl p 5, Phl p 12, Phr c.

Parlagfű

A parlagfű (Ambrosia) az őszirózsafélék (Asteraceae) növénycsaládjának egyik, mintegy 50 fajt számláló nemzetsége. Carl von Linné nevezte el Szent Ambrus (Ambrosius) milánói püspökről.(Wikipedia)

Magyarországon a leggyakoribb allergiát okozó gyomnövény. Virágzása július közepétől október elejéig tart. Pollenjei az első fagyos napokig megtalálhatóak a légkörben. Sajnos hazánk nagymértékben szennyezett ettől a gyomnövénytől.

A a parlagfű allergiásoknál szénanáthás tünetek alakulhatnak ki és az asztma bronchiale tünetei romolhatnak a virágzásának időszakában.

Fő allergénjei az Amb a 1 és Amb a 2. Keresztallergiát mutathat az ugyanabban a szezonban virágzó fekete ürömmel.

Immunterápia it is jó hatású lehet, de mindenképpen el kell különíteni a fekete ürömmel való keresztallergiát, mely molekuláris allergológiai tesztekkel lehetséges.

Fekete üröm

A fekete üröm (Artemisia vulgaris) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó évelő növényfaj.Magyarországon gyakori gyomnövény az útszéli és szántóföldi, félszáraz vagy üde gyomtársulásokban, gyakran vízpartokon. Gyógy- és fűszernövényként is felhasználják.(Wikipedia)

Virágzása a parlagfűvel egyazon időszakban történik, így a panaszokat okozó két növény elkülönítése allergia teszt nélkül nem lehetséges. Keresztallergia a parlagfű mellett kimutatható a kettős szenzibilizáció mellett is.

Fő allergénjei az Art v1 és Art v 3.

Immunterápia it is jó hatású lehet, de mindenképpen el kell különíteni a parlagfűvel való keresztallergiát, mely molekuláris allergológiai tesztekkel lehetséges.

Beltéri penészesedés megszüntetése

-hőhidak megkeresése

-a helység páratartalmának csökkentése

-penész eltávolító vegyületek alkalmazása, és/vagy ózon generátor használata

Penészgombák

A penész a gombák közé tartozik. Megtalálható mind kültéren mind beltéren. A nedves, hűvösebb helyeket szereti (kültéren, mocsaras, nedves környezet, beltéren hőhidaknál lecsapódó nedvesség, fürdőszoba, télikert stb). Spórákkal szaporodik, amelyek elég kis méretűek ahhoz, hogy a legkisebb légutakba is bejussanak, így nem csak allergiás de egyéb komolyabb légzőszervi tüneteket is okozni képesek. 

Nem mindegyik penészgomba vált ki allergiát. A leggyakoribbak az alábbiak:

• Alternaria
• Aspergillus
• Cladosporium
• Penicillium

A penészgombáknak való huzamosabb ideig tartó kitettség gyakran okoz asztmatikus panaszokat. 

A kültéri levegő penészgomba spóra tartalma tavasztól-ősz közepéig mutathat magasabb értéket, ami azonban nagyban függ az időjárási körülményektől. 

Háziporatka

A poratka allergia több mint 90%-t 3 faj okozza, Dermatophygoides, Blomia, Euroglyphus. Hazánkban és a mérsékelt égövön elsősorban a Dermatophagoides genus játszik jelentős szerepet az allergiák kiváltásában.

Az atkák a párás, meleg helyeket szeretik. A bőrünkről lehullott elhalt hámsejtekkel táplálkoznak és mi pedig az ürülékükkel szemben leszünk allergiásak.

Az egész évben tartó szénanáthás és asztmatikus panaszok hátterében oki szerepet játszhat.

Fő allergénjei a Der p 1 és Der p 2, valamint a Der f 1 és Der f 2.

Mind atka kiváltott asztmában mind szénanáthában javasolt az poratka ellenes immunterápia alkalmazása.

Házi kedvencek 

Az állati allergének fontos beltéri allergének. Rizikó faktorként kell tekinteni rájuk asztmában szénanáthában.

Allergénjeik mind a szőrükön, mind pedig a vizeletükben megtalálhatóak. A leggyakoribb allergiát kiváltó emlősök a kutya, macska és ló. Allergénjeik jelentős keresztallergiát mutatnak. 

Az előszeretettel hirdetett allergén mentes kutya macska nem létezik.

Legfontosabb molekuláris allergének:

Kutya: Can f 1, Can f 4.

Macska: Fel d 1, Fel d 4.

Ló: Equ c 1, Equ c 2.

A kedvenceink allergénjei mindenhol jelen vannak, nem csak abban a lakásban ahol élnek így panallergéneknek kell őket tekinteni.

Csótány

A csótány által kiváltott allergiák jelentős problémát okoznak világszerte. Bizonyos felmérések szerint a lakások 10%-ban magasabb a csótány allergén szintje, annál a határnál amely már nagy valószínűséggel asztmát tud okozni. Több fajuk ismert ezáltal az egész világon elterjedtek. Európában és hazánkban a Blatella germanica a leggyakoribb faj.

Jelenleg 11 allergén fehérjét ( Bla g ) különböztetünk meg, melyekből 5-t molekuláris allergológiai módszerekkel ki mérni is tudunk a mindennapi gyakorlatban.